A "szienit" szó a magyar nyelvben egy földtani kifejezés, mely egyfajta mélységi magmás kőzetet jelöl. Ez a kőzet főleg alkáli csapadék megdermedésekor keletkezik, fő komponensei a földpátok, azonban mentes kvarctól. Az ilyen kőzetek általában gránitmezők közelében fordulnak elő, de eltérően a gránittól, és kisebb mennyiségben tartalmaznak csillámot és amfibolt. Eredete a régi francia "syénite" szóból származik, ami Sziene (ma Aswan, Egyiptom) város nevéből ered, mivel ott először tanulmányozták ezeket a kőzeteket.
Példák:
- Földrajzi előfordulás: A szienitet gyakran megtalálhatjuk Norvégia északi területein, valamint a Skót-felföldön.
- Felhasználás: Ezt a kőzetet építőipari kőként használják, különösen dekoratív elemek készítésére az építészetben.
- Összetétel: A szienit általában következők keverékét tartalmazza: ortoklász földpát, plagioklász földpát, és néha augit vagy egyéb szilikát ásványok.
- Megjelenés: A szienit színe változó lehet, vöröses-barnás, sötétzöld vagy akár szürkés, attól függően, hogy milyen ásványi anyagok dominálnak bennük.
- Megkülönböztetés: Bár hasonlít a diorithoz, a szienit abból ismerhető fel, hogy magasabb alkáli fém tartalommal rendelkezik.