A "monszun" szó a légköri jelenségek egyikét jelöli, amely jellemzően trópusi és szubtrópusi területeken fordul elő. A monszun egy szélsőséges időszakos változás a szélirányban, amely általában szezonális esőzéseket hoz magával. Ezek az esőzések létfontosságúak a mezőgazdaság számára, ám néha súlyos árvizeket és szélviharokat is okozhatnak.
A monszunok működési mechanizmusa a kontinensek és az óceánok eltérő hőmérséklet változásaihoz köthető. Nyáron a szárazföldek gyorsabban felmelegszenek, mint az óceánok, ami alacsony légnyomást eredményez a szárazföldön, így az óceán felől nedves levegőt szív be, esőzést okozva. Télen fordított a helyzet: a szárazföldek lehűlnek, magas légnyomást produkálnak, minek következtében a szárazföldről száraz levegő áramlik az óceán felé, csökkentve az esőzéseket.
Példák a monszun alkalmazására:
- Indiai nyári monszun: Júniustól szeptemberig tartó esős időszak, alapvető a mezőgazdaság szempontjából.
- Őszi ázsiai monszun: Októbertől kezdődő, kisebb esőzésekkel járó időszak, amely különösen Kína keleti részén jellemző.
- Ausztráliai nyári monszun: Decembertől kezdődő esőzések, döntő fontosságúak az ausztrál északnyugati területeken.
- Afrikai nyugat egyenlítői monszun: Áprilistól októberig tartó csapadékos időszak, mely segít a terménynövekedésben.
- Amerikai monszun: Főleg Mexikó és az Egyesült Államok délnyugati részén figyelhető meg, júliustól szeptemberig tart, hirtelen zivatarokat okoz.
A monszunok tehát nem csupán természeti jelenségek, hanem az emberi élet és gazdaság fontos részét képezik a megfelelő régiókban.
