Az "alkén" kifejezés a szerves kémia világában egy olyan szénhidrogént jelöl, amelynek molekulái legalább egy szén-szén kettős kötést (C=C) tartalmaznak. Az alkének telítetlen vegyületek, hiszen a bennük lévő kettős kötés miatt kevesebb hidrogénatomjuk van, mint a hasonló szénatomokkal rendelkező alkánoknak, amelyek csak egyszeres kötésekből állnak. Az alkének legjellemzőbb reakciói a kettős kötésük miatt végbemenő addíciós reakciók.
Pár példát említve:
- Etilén (etén): C₂H₄, a legegyszerűbb alkén, amelyet gyakran műanyagok, különösen a polietilén előállításához használnak.
- Propilén (propén): C₃H₆, az alkének családjának egy másik alapvető tagja, amelyet szintén széles körben használnak a műanyaggyártásban.
- Butén: C₄H₈, különböző izomerek formájában létezik, például 1-butén és 2-butén.
Az alkének fontos szerepet játszanak a kémiai iparban és a mindennapi élet számos területén alkalmazzák őket, például a gyártás során felhasznált vegyi alapanyagként.
