A „zsinat” egy vallási kifejezés, amely a keresztény egyházakban a püspökök és más egyházi vezetők összejövetelét jelenti, ahol egyházi ügyeket tárgyalnak meg és hoznak döntéseket. A zsinat célja általában teológiai kérdések megvitatása, egyházfegyelem érvényesítése vagy egyházi törvények és szabályok megalkotása. A zsinatok lehetnek helyiek, nemzetiak vagy egyetemesek, aszerint, hogy milyen széles körű részvétellel zajlanak.
Példák zsinatokra:
- Niceai Zsinat (325): Az első egyetemes zsinat, amelyet Konstantin császár hívott össze, és ahol többek között a niceai hitvallást elfogadták.
- Konstantinápolyi Zsinat (381): Az egyház Szentlélekkel kapcsolatos tanításának pontosítása és az aióni hitvallás megalkotása.
- Efezusi Zsinat (431): Az egyik fontos kérdés az volt, hogy Szűz Máriát „Istenszülőnek” vagy „Krisztusszülőnek” nevezik-e.
- Kalcedoni Zsinat (451): Az egyház krisztológiai tanításait rendezte, különösen Jézus Krisztus isteni és emberi természetének viszonyát illetően.
- II. Vatikáni Zsinat (1962-1965): A 20. század egyik legfontosabb keresztény zsinata, amely nagy reformokat hozott a katolikus egyház életében és szertartásaiban.
A zsinatok működése és hatásai fontos szerepet játszanak a keresztény egyházak történetében és teológiájában.