A "teokrácia" kifejezés a görög "theosz" (isten) és "kratosz" (hatalom) szavakból származik, és olyan politikai rendszert jelöl, ahol az állami vezetés hivatalosan isteni tekintélyre vagy vallási tanokra alapozza hatalmát. Ebben a berendezkedésben a vallási vezetők gyakran azonosak az állami vezetőkkel, és a törvényhozás, igazságszolgáltatás vallási elveken nyugszik.
A teokráciában általában:
- Az állami és vallási hatalom egyesül.
- A vallási szövegek az állami törvények alapját képezik.
- Pap vagy egyházi vezető tölthet be állami hivatalokat.
- A vallás az oktatásban, a médiában és a hétköznapokban hangsúlyosan jelen van.
Példák teokráciára:
- Vatikánváros: Az egyetlen valódi modern teokrácia, ahol a pápa egyben az államfő, és a vallási elvek szerint irányítják a városállamot.
- Irán: Bár elnöki rendszerű köztársaság, a legfelsőbb vezető (az Forradalmi Vezető) hittudós, és jelentős vallási hatalommal rendelkezik a törvényhozás felett.
- Tibeti buddhista kormányzat (múltban): A Dalai Láma volt egyszerre a vallási és politikai vezető.
