A "szignó" szó jelentése a magyar nyelvben egy aláírást vagy kézjegyet jelöl, amelyet valaki a saját kezével készít. Ez a szignó általában egyszerűbb, gyorsabb formája az aláírásnak, és gyakran csak a név kezdőbetűit vagy egy rövidített verzióját tartalmazza. Elsősorban arra szolgál, hogy egy dokumentumot vagy műalkotást személyesen hitelesítsen annak készítője vagy jóváhagyója. Főleg művészeti kontextusban találkozhatunk vele, ahol a festők és szobrászok a saját munkájuk aljára teszik, de használják például az üzleti életben gyors szerződéses jóváhagyásoknál is.
Példák a "szignó" használatára:
- Művészetek: Egy festmény sarkában található kis szignó jelzi a művész nevét vagy monogramját.
- Szerződések: A hirtelen kapott szerződések aljára az aláírás helyett gyakran csak egy szignó kerül, jelezve a jóváhagyást.
- Írásos jegyzetek: Egy-egy fontosabb dokumentum margójára gyorsan odavetett szignó, hogy jelezze a személyes átnézést és jóváhagyást.
- Ajándékozás: Könyvek belső lapjaira elhelyezett szignó a tulajdonos vagy ajándékozó részéről, hogy személyesebbé tegye az ajándékot.
Ez a gyors, sajátos jelölés tehát számos helyzetben előnyös, amikor a gyorsaság és az egyértelműség a cél.