A "sacerdos" szó latin eredetű, és a jelentése „pap” vagy „papnő” a római vallásban. Ez a kifejezés általában egy szentély, egy templom vagy egy vallási kultusz szertartásainak vezetőire utal. A "sacerdos" nem csupán a vallási szertartások levezetőjét jelenti, hanem gyakran közvetítőként is funkcionált az emberek és az istenek között.
Példák listában a "sacerdos" kifejezés használatára:
- Sacerdos Divus Augustus: Augustus császár templomának papja, aki a császárkultusszal foglalkozott.
- Sacerdos Vestalis: A Vesta-szüzek vezetője, aki a Vesta tűz őrzésének szertartásait vezette.
- Sacerdos Iovis: Jupiter templomának papja, a római istenek közül az egyik legfontosabb vallási alaknak szentelték.
- Sacerdos Apollo: Apolló isten tiszteletére szentelt pap, aki gyakran részt vett próféciák és jövendölések előadásában.
- Sacerdos Mithra: Mithrasz kultuszának papja, egy igen titokzatos és misztikus vallási irányzat követője.
A "sacerdos" tehát egy tág értelemben használt szó volt a római és az ókori világ vallási gyakorlatában.
