A rebec egy kis, ívelt testű vonós hangszer, amely a középkorban és a reneszánsz idején volt népszerű Európában. Általában három húrja van, melyeket vonóval szólaltatnak meg. A rebec hangzása a hegedű elődjének tekinthető, és gyakran használták tánc- és udvari zenében.
rebec eredete
A „rebec” szó a 13. századi francia „rebebe” szóból származik, amely az arab „rabáb” nevű hangszerre utal, és végső soron az óarab „rubāb” szóból ered.
Szófaj
főnév
Szinonimák
Nincs ismert szinonima
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A rebec hangja betöltötte a középkori udvar nagytermét, ahol a nemesek összegyűltek a mulatságra.
– A zenész ügyesen játszott a rebecen, és mindenki csodálattal hallgatta a dallamokat.
– A múzeumban láthattunk egy régi rebecet, amely a középkor zenei életének fontos része volt.
