A „rabicfal” kifejezés a magyar építészeti szakzsargonban található, amely az építőiparban használt egyik falazási technikára utal. A rabicfal valójában egy olyan válaszfal, amely drótháló és vakolat kombinációjával készül. Ez a falazási mód különösen népszerű volt a 20. század közepén, főleg kisebb súlyú, gyorsan építhető belső válaszfalak létrehozásánál.
A rabicfal jellemzői:
- Drótháló alapanyag: A fal fő szerkezeti eleme egy finom drótháló, amelyet az alapkerethez rögzítenek.
- Vakolat bevonat: A dróthálót több rétegű vakolattal fedik be, így hozva létre a sima felületet.
- Könnyű szerkezet: A rabicfal nem rendelkezik nagy teherbíró képességgel, így általában nem használták teherhordó falakhoz.
- Gyors és egyszerű építés: Az építése viszonylag gyors és nem igényel nehéz technológiát.
- Hangszigetelési képesség: Bár nem a legjobb hangszigetelés, a rétegek segítenek bizonyos hangszigetelési igények kielégítésében.
- Régi épületekben elterjedt: Főként régi lakóépületek belső tereiben fordul elő, ahol könnyű és gyors válaszfala nincs nagy terhelés alatt.
Habár a rabicfal technológia mára sok szempontból elavultnak tekinthető, megmaradt az építészet egy érdekes és nosztalgikus fejezeteként.
