A prózai kifejezés a mindennapi írás vagy beszéd nyelvezete, amely nem követ kötött metrikai szerkezeteket, mint a vers. Jellemzője az egyszerűség és közvetlenség, célja a világos és érthető kommunikáció. Használata széleskörű, az irodalomtól a hétköznapi életig terjed.
prózai eredete
A „próza” a latin „prosa oratio” kifejezésből származik, ami „egyenes beszéd”-et jelent. Az ókori Rómában a költészettel szemben állt, mivel nem követett versmértéket.
Szófaj
melléknév
Szinonimák
narratív, elbeszélő, mindennapi, közönséges
Ellentéte
költői, lírai, verses, poétikus
Példamondatok
– A szerző prózai stílusban írta meg a regényét, hogy a mindennapi élet apró részleteit is hitelesen ábrázolja.
– Az előadás során a színész prózai hangnemben mesélte el a történetet, így a közönség könnyebben kapcsolódott a karakterekhez.
– A költő gyakran vált prózai formára, amikor a vers ritmusát megtörve kívánt mélyebb gondolatokat közvetíteni.
