A „penitenciárius” egy középkori egyházi tisztség, amely a bűnbánati ügyekkel és gyónásokkal foglalkozó papot jelölte, valamint a bűnbocsánatot és vezeklést felügyelte.
penitenciárius eredete
A „penitenciárius” latin eredetű szó, a „poenitentia” (bűnbánat) szóból származik, és a bűnbánattal kapcsolatos feladatokra utal.
Szófaj
Főnév.
Szinonimák
börtönőr, fegyőr, foglárc, őr, felügyelő
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A város szélén található penitenciárius épülete az egyik legszigorúbban őrzött intézmény az országban.
– A penitenciárius dolgozói rendszeresen részt vesznek továbbképzéseken, hogy naprakészek legyenek a legújabb biztonsági protokollokkal.
– Egy korábbi elítélt mesélte el, milyen nehéz volt visszailleszkednie a társadalomba a penitenciárius falain kívül.