A partenogenezis szó a görög „parthenos” (szűz) és „genezis” (születés) szavakból ered, és biológiai jelenséget ír le. A partenogenezis lényege, hogy egy petesejt megtermékenyítés nélkül fejlődik ki teljes értékű egyeddé. Ez a fajta szaporodás genetikai változatosságot nem eredményez, mivel a keletkező egyedek genetikailag azonosak az anyával. Ez a folyamat leginkább rovaroknál, hüllőknél fordul elő, és növényeknél is előfordulhat.
Példák a partenogenezisre:
- Méhek: A méhkirálynő gyakran partenogenezissel hozza létre a dolgozó méheket és a heréket.
- Néhány hangya és darázs faj: Ezeknél a fajoknál gyakran a szaporodás egy része vagy egész folyamata megtermékenyítés nélküli.
- Komodói sárkány: Ezt a nagy testű hüllőt is megfigyelték, amint partenogén eredetű utódokat hoz világra fogságban.
- Néhány kígyófaj: Például a pitonok között is van rá példa, hogy nőstények megtermékenyítés nélkül is életképes utódokat hoznak a világra.
- Páfrányok: Néhány páfrányfajta partenogenezissel is képes szaporodni a természetben.
Ez a szaporodási forma lehetőséget ad a fajoknak a gyorsabb szaporodásra, különösen, ha a körülmények nehézkes párkeresést tennének lehetővé.