A "paradoxon" szó a görög "para" (mellett) és "doxa" (vélemény) szavakból származik, és valami olyan állítást vagy helyzetet jelöl, ami elsőre ellentmondásos vagy logikailag lehetetlennek tűnik, de mélyebb vizsgálat során értelmet nyerhet. Gyakran használnak paradoxonokat a filozófiában és a matematikában, hogy gondolkodásra késztessenek, és megkérdőjelezzék a megszokott vélekedéseket.
Példák paradoxonokra:
-
Krokodil-paradoxon: Ha egy krokodil elviszi egy gyerekét, és azt ígéri, hogy visszaadja őt, ha az anya megjósolja, mit fog tenni a krokodil, akkor mi történik, ha az anya azt mondja, hogy a krokodil nem adja vissza a gyermeket?
-
Hazug-paradoxon: "Ez a mondat hamis." Ha igaz, amit állít, akkor hamis kell, hogy legyen, viszont ha hamis, akkor igaz.
-
Achilles és a teknős paradoxona: Az ókori filozófus Zénón paradoxona szerint Achilles sosem fogja utolérni a teknőst, ha az előnnyel indul, mivel mindig csak a teknős által már megtett távolság egy részét fogja megtenni.
Ezek a paradoxonok általában nem azért vannak, hogy összezavarjanak, hanem hogy új meglátásokat adjanak, és segítsenek a logikai gondolkodás fejlesztésében.
