Az "objektiváció" kifejezés a filozófiában, szociológiában és pszichológiában használatos, és általában a szubjektív tapasztalatok, érzések, gondolatok vagy belső állapotok külső tárgyakként, objektumokként való megjelenítésére utal. Ez a folyamat lehetőséget ad arra, hogy ezek a belső élmények független, külső valósággá váljanak, így megfigyelhetőek és elemezhetőek lesznek.
Példák az objektivációra:
-
Művészetek: Egy zenemű vagy festmény az alkotó belső érzéseinek és gondolatainak tárgyi formába öntése.
-
Nyelv: A szavak és kifejezések használata belső állapotok vagy élmények leírására, például amikor valaki szomorúságát egy versben fejezi ki.
-
Társadalmi normák: Az egyének belső értékrendszerének tárgyiasítása, amikor ezeket normák és szabályok formájában fogalmazzák meg.
-
Pszichológia: Az álomnapló vezetése, ahol az álmok objektiválódnak, hogy később elemezhetőek legyenek.
-
Technológia: Amikor egy belső ötletet vagy koncepciót egy tervezőprogram segítségével formálunk meg, és ebből fizikai prototípus születik.
Ezek az objektiváció példái segítenek jobban megérteni, hogyan válhatnak szubjektív élményeink közösségi vagy egyéni valósággá.
