A normalitás a megszokott, átlagos vagy szokványos állapotot jelenti, amely egy adott társadalomban vagy kultúrában elfogadott normákhoz igazodik.
normalitás eredete
A „normalitás” a latin „norma” szóból ered, ami szabályt, mércét jelent, és a szokásos, szabályos állapotot jelöli.
Szófaj
Főnév.
Szinonimák
átlagosság, megszokottság, hétköznapiság
Ellentéte
rendellenesség, furcsaság
Példamondatok
– A társadalmi normalitás fogalma idővel változhat, ahogy az emberek hozzáállása és értékrendje módosul.
– Sokszor nehéz megkülönböztetni, mi számít normalitásnak, és mi az, ami már kívül esik a megszokott kereteken.
– Az egyéni különbségek ellenére a közösség gyakran próbálja meghatározni a normalitás határait.