A "monszun" szó a magyar nyelvben az éghajlati jelenséget jelöli, amelyet a szelek és az időjárási viszonyok évszakos változása jellemez. A monszunok főként azokban a régiókban fordulnak elő, ahol a nyár és a tél között jelentős különbségek vannak, például Dél-Ázsiában, Afrikában és Ausztráliában. A monszun jelenségének alapja az, hogy a kontinensek és az óceánok különböző hőmérsékletűek, így az ezek fölött kialakuló légnyomáskülönbségek következtében a szélirányok is megváltoznak. Ez időszakosan csapadékossá vagy szárazsággá alakítja az adott térséget.
Példák a monszun hatásaira:
-
Dél-Ázsiai nyári monszun: Óriási esőzéseket hoz Indiába és Bangladesbe júniustól szeptemberig, ami elengedhetetlen a mezőgazdaság számára, de gyakran árvizekhez is vezet.
-
Téli monszun: Ezzel szemben az Indiai-félszigeten szárazabb időt hoz, amikor a szélirány megváltozik és kelet-délkelet felől száraz levegőt szállít.
-
Nyugat-afrikai monszun: Nyáron csapadékot hoz a szavannákra, ami a földművelés szempontjából létfontosságú.
-
Ausztráliai monszun: November és március között jelentkezik, esőt hozva az ország északi részére, ami mind az ökológiai egyensúly, mind az emberi tevékenységek szempontjából fontos.
A monszun tehát különböző területeken más-más időjárási körülményeket hoz létre, de mindenhol kulcsszerepet játszik a helyi éghajlat formálásában és a gazdasági élet fenntartásában.
