A „legátus” egy latin eredetű kifejezés, amely a római birodalomban a császár által kinevezett helytartót vagy magas rangú tisztviselőt jelölte, aki diplomáciai vagy katonai feladatokat látott el.
Tartalom
legátus eredete
A „legátus” latin eredetű szó, jelentése „küldött” vagy „megbízott”. Eredetileg a római hadseregben és diplomáciában használták.
Szófaj
Főnév.
Szinonimák
Nincs ismert szinonima.
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A középkorban a pápa legátusai fontos diplomáciai küldetéseket teljesítettek Európa-szerte.
– A legátus érkezése nagy izgalmat keltett a városban, hiszen ő képviselte a szentatyát.
– A tanácskozáson a legátus különleges jogkörökkel rendelkezett, hogy előmozdítsa az egyházi reformokat.
