A „konvikció” erős meggyőződést vagy hitet jelent valamiben, gyakran érzelmi vagy erkölcsi alapokon. Ez a belső bizonyosság hajtja az egyén cselekedeteit és döntéseit.
Tartalom
konvikció eredete
A „konvikció” a latin „convictio” szóból ered, amely meggyőződést vagy hitet jelent. A „con-” előtag és a „vincere” győzni igéből származik.
Szófaj
Főnév.
Szinonimák
Nincs ismert szinonima.
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A tárgyalás során a bíró konvikciója alapján hozta meg az ítéletet, amely nagy vitát váltott ki a közvéleményben.
– Az írónő új könyvében a főszereplő konvikciója vezeti végig az olvasót a bonyolult cselekményen.
– A politikai vezetőknek gyakran erős konvikciókra van szükségük ahhoz, hogy döntéseiket következetesen véghezvigyék.
