A konjunkció egy logikai művelet vagy nyelvtani kapcsolat, amely két elemet köt össze, például „és” vagy „meg” szavakkal, jelezve, hogy mindkettő egyszerre igaz vagy érvényes.
Tartalom
konjunkció eredete
A „konjunkció” a latin „coniunctio” szóból ered, ami összekapcsolást vagy egyesítést jelent, a „con-” (együtt) és „iungere” (összekötni) szavakból.
Szófaj
Szinonimák
Kapcsolat, összekapcsolódás, egyesülés
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A tanár elmagyarázta a feladatot, konjunkcióval összekötve a mondatokat, hogy érthetőbb legyen.
– Az író gyakran használ konjunkciókat, hogy gördülékenyebbé tegye a történetvezetést.
– A konjunkció szerepe a mondatokban az, hogy összekapcsolja azokat, így logikai kapcsolatot teremtve.
