A konjugáció az igék ragozását jelenti, ahol az ige alakja változik a személy, szám, idő, mód és más nyelvtani kategóriák szerint.
konjugáció eredete
A „konjugáció” a latin „coniugatio” szóból származik, ami „összekapcsolódást” jelent, a „coniugare” igéből, melynek jelentése „összekapcsolni, összepárosítani”.
Szófaj
főnév
Szinonimák
Toldalékolás, ragozás
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A magyar nyelvben a konjugáció fontos szerepet játszik az igeidők kifejezésében.
– A diákok gyakran nehézségekbe ütköznek a komplex konjugációs minták elsajátítása során.
– Az idegen nyelvek tanulásakor a konjugáció megértése alapvető fontosságú a helyes kommunikációhoz.