A hagiolátria a szentek imádatát vagy túlzott tiszteletét jelenti, gyakran a keresztény vallási gyakorlatokban, ahol a szentek közbenjáróként vagy példaképként szerepelnek.
hagiolátria eredete
A „hagiolátria” a görög „hagios” (szent) és „latreia” (imádat) szavakból származik, jelentése a szentek vagy relikviák túlzott tisztelete.
Szófaj
Főnév.
Szinonimák
Nincs ismert szinonima
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A középkori keresztény közösségekben az hagiolátria gyakran a szentek életének részletes tanulmányozásában nyilvánult meg.
– A vallásszociológusok szerint az hagiolátria különböző kulturális és társadalmi hatások eredményeként alakult ki.
– Az új reformációs mozgalmak egyik célja az volt, hogy mérsékeljék az hagiolátria szélsőséges formáit a vallási gyakorlatban.