Az „első személy” kifejezés főként a nyelvtanban és az irodalomban használatos, és azt a nézőpontbeli helyzetet jelenti, amikor a beszélő vagy az író saját magáról beszél, tehát önmagát helyezi a középpontba. Ezt általában az „én” és „mi” személyes névmásokkal fejezzük ki, hiszen ezek mutatnak az első személyre a nyelvhasználatban. Az alábbi lista példákat tartalmaz az első személyű kifejezésmódra:
- Irodalomban és írásban:
- „Aznap reggel, amikor felkeltem, az ablakon kinézve boldogabbnak éreztem magam, mint valaha.”
- „A barátaimmal elhatároztuk, hogy kirándulni megyünk a hétvégén.”
- Nyelvtanban:
- „Megcsináltam a házi feladatot.”
- „Mi elmegyünk a koncertre.”
- Szóbeli kommunikációban:
- „Tegnap este láttam egy jó filmet.”
- „Mi szeretnénk kipróbálni az új éttermet a városban.”
Az első személy használata személyesebbé és intimebbé teszi a kommunikációt, hiszen közvetlen kapcsolatot hoz létre a beszélő és a hallgató között.
