A „fekete-lyuk” egy rendkívül érdekes és titokzatos jelenség az asztrofizikában. Égitestről van szó, amely olyan nagy tömeggel rendelkezik, hogy gravitációs vonzása rendkívül erős, így semmi – még a fény sem – képes elhagyni azt. Ezért nevezzük „feketének”, mert sugárzásmentesnek tűnik. A fekete-lyukak keletkezhetnek például hatalmas csillagok halálát követően, amikor a csillag magja összeomlik saját gravitációja alatt, vagy akkor, amikor két neutroncsillag összeütközik.
A fekete-lyukak körüli eseményhorizont az a határ, amelyen belül semmi sem képes elmenekülni a fekete-lyuk vonzása elől. Minden, ami ezen a határon belül van, végérvényesen elnyelődik.
Példák a fekete-lyukakra:
- Csillagtömegű fekete-lyukak: Ezek csillagok összeomlásából keletkeznek.
- Szupermasszív fekete-lyukak: Ezek sok millió naptömegűek, és általában galaxisok középpontjában találhatóak, például a Tejútrendszer közepén is egy ilyen található, ez a Sagittarius A*.
- Gumókból eredő fekete-lyukak: Elméletileg ezek kisebbek, és esetlegesen az ősrobbanáskor keletkeztek.
