Az eremita (vagy remete) olyan személy, aki a világtól elvonulva, magányosan él, gyakran vallási vagy spirituális okokból keresve a belső békét és elmélyülést.
erémita eredete
Az „eremita” a görög „eremítész” szóból származik, jelentése „sivatagi lakó”. Később a latin „eremita” formában terjedt el.
Szófaj
Főnév
Szinonimák
remete, magányos, visszavonult, zárkózott
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– Az erémita éveken át egy elhagyatott kis házban élt az erdő mélyén, távol minden civilizációtól.
– Mivel az erémita nem szerette a társaságot, ritkán látogatta meg a közeli falut.
– Az emberek gyakran meséltek az erémita bölcsességéről és különleges életmódjáról.