Az episztülion az antik építészetben a templom oszlopait összekötő vízszintes gerenda, más néven áthidaló elem, amely a tetőszerkezetet támasztja alá.
episztülion eredete
Az „episztülion” görög eredetű szó, az „epi-” jelentése „fölött” és „stülion” pedig „oszlopfejezet”, építészeti elemként ajtó- vagy ablakkeretek dísze.
Szófaj
főnév
Szinonimák
Nincs ismert szinonima
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– Az építész különös figyelmet fordított az episztülion díszítésére, hogy az a templom dísze legyen.
– A múzeumban egy gyönyörűen faragott episztüliont állítottak ki, amely az ókori görög művészet remeke.
– A restaurátorok nagy gonddal állították helyre az episztüliont, hogy megőrizzék annak eredeti szépségét és részletgazdagságát.