A magyar discantus a középkori több szólamú énekek egyik felső szólamát jelenti, amely díszített, önálló dallamot visz a fő dallam fölött.
Tartalom
discantus eredete
A „discantus” a latin „dis-” (külön) és „cantus” (ének) szavakból származik, középkori többszólamú zenei stílust jelöl, ahol a fő dallam fölött egy másik szólam szól.
Szófaj
Főnév.
Szinonimák
Nincs ismert szinonima.
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A középkori kórusművekben gyakran hallható a discantus, amely a dallam díszítésére szolgál.
– A zeneszerző különös figyelmet fordított a discantus szólammal való összhangra a művében.
– A discantus része a polifóniának, ahol a különböző szólamok bonyolult összefonódása jellemző.
