A detonátor egy eszköz, amely robbanóanyagok indítására szolgál, kis energiájú impulzust alakít át nagy energiájú robbanássá.
Tartalom
detonátor eredete
A „detonátor” szó a latin „detonare” igéből származik, ami annyit jelent, hogy „lecsap” vagy „robban”, az „de-” előtag és a „tonare” (dörög) szavakból.
Szófaj
Főnév
Szinonimák
Robbantóeszköz, gyutacs.
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A bányászok óvatosan csatlakoztatták a detonátort a dinamit töltethez, mielőtt fedezékbe vonultak.
– A film izgalmas jelenetében a főhősnek meg kellett találnia és hatástalanítania a detonátort, mielőtt az időzítő lejárt volna.
– A tűzszerészek a legmodernebb technológiát használják, hogy biztonságosan eltávolítsák a robbanóanyagot a detonátorból.
