A destitúció a súlyos szegénység állapota, amikor valaki alapvető szükségleteit sem tudja kielégíteni, például lakhatás vagy élelem hiánya miatt.
destitúció eredete
A „destitúció” a latin „destitutio” szóból ered, ami „elhagyás” vagy „megfosztás” jelentésű, a „destituere” igéből, ami „elhagyni” vagy „megfosztani” jelent.
Szófaj
főnév
Szinonimák
Nélkülözés, szegénység, ínség, nyomor.
Ellentéte
Jólét, gazdagság, bőség.
Példamondatok
– A szigorú gazdasági intézkedések következtében sok család került destitúció helyzetébe, elveszítve stabil megélhetését.
– Az elhúzódó háború destitúcióba sodorta az ország lakosságának jelentős részét, akik már nem tudták biztosítani alapvető szükségleteiket.
– A jótékonysági szervezetek mindent megtettek, hogy enyhítsék a destitúció sújtotta emberek szenvedéseit az érintett régiókban.
