A csembaló egy billentyűs hangszer, amelyben a húrokat mechanikusan pengetik meg, a barokk zene egyik fontos hangszere.
Tartalom
csembaló eredete
A „csembaló” szó az olasz „clavicembalo” kifejezésből származik, amely a latin „clavis” (kulcs) és „cymbalum” (cintányér) szavak kombinációja.
Szófaj
Főnév.
Szinonimák
Nincs ismert szinonima
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A zenekarban ő játszott a csembalón, ami különleges hangzást adott a darabnak.
– A régizene együttes koncertjén a csembaló hangja különösen szépen szólt.
– A csembaló javítása után a hangszer újra tökéletesen működött.
