Cirkumnutáció a növénytanban arra utal, amikor a növények hajtásai vagy kacsai ciklikusan mozognak spirálszerű mintában a növekedés közben. Ez a mozgás segíti a növényt abban, hogy optimálisan elhelyezkedjen a környezetében, például amikor a fény felé vagy egy támasz köré kanyarodik. A jelenséget különféle növényeknél figyelhetjük meg, és már Darwin is tanulmányozta. Természetes folyamat, amelyet többek között a sejtek növekedési ütemének apró ingadozásai idéznek elő a hajtás különböző oldalain.
Példák a cirkumnutációra:
- Babnövények kacsai: Ezek a növényi struktúrák keresnek támaszt, és cirkumnutációs mozgással találják meg, amit aztán körbetekerhetnek.
- Napraforgó hajtások: Amíg a virágzás előttiek, enyhe cirkumnutációt mutatnak, hogy maximálisan kihasználják a napfényt.
- Borsó indái: Keresik a közeli támasztékokat, amelyek köré csavarodva segítik a növényt a magasabbra feljutásban.
- Szőlő: A szőlő indái folyamatosan mozognak a növekedés során, hogy megtalálják a legmegfelelőbb támasztékokat.
- Paradicsom hajtások: Ezek is végezhetnek cirkumnutációs mozgást, miközben növekednek a támasz köré.
A cirkumnutáció tehát egy hasznos és látványos növényi alkalmazkodás, amely segíti a növények fejlődését és túlélését a természetben.
