A magyar „bezoár” szó egy gyomorban képződő, emészthetetlen anyagokból álló tömböt jelent, amelyet gyakran gyógyhatásúnak tartottak.
Tartalom
bezoár eredete
A „bezoár” szó a perzsa „pādzahr” szóból származik, ami „ellenszert” jelent. Később az arab „bāzahr” és középkori latin „bezoar” formákon keresztül terjedt el.
Szófaj
főnév
Szinonimák
Nincs ismert szinonima.
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A középkorban a bezoárt gyakran használták méregtelenítő szerként, mivel úgy hitték, hogy képes semlegesíteni a mérgeket.
– Az orvosok egy ritka bezoárt találtak a páciens gyomrában, ami súlyos emésztési problémákat okozott.
– A bezoár különleges kémiai összetétele miatt a gyűjtők körében is nagy értéket képvisel.
