A magyar „bandita” szó olyan személyt jelöl, aki törvényen kívüli tevékenységeket folytat, gyakran erőszakos úton, például rablás vagy fosztogatás céljából.
Tartalom
bandita eredete
A „bandita” szó az olasz „bandito” szóból ered, ami száműzöttet vagy törvényen kívülit jelent, és a középkori latin „bannire” szóra vezethető vissza.
Szófaj
Főnév.
Szinonimák
Rabló, útonálló, haramia, fosztogató, betyár.
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A bandita csoport éjjel támadta meg a kis falut, elrabolva értékes tárgyakat.
– A seriff mindent megtett, hogy kézre kerítse a hírhedt banditát, aki rettegésben tartotta a vidéket.
– A történetekben gyakran szerepel egy magányos bandita, aki az igazságért harcol a hatalom ellen.
