A „bandázs” szó magyarul általában kötést vagy sebtapaszt jelent, amit sérült testrész rögzítésére vagy védelmére használnak.
bandázs eredete
A „bandázs” szó a francia „bandage” szóból származik, amely a latin „binda” (kötés) szóból ered, és a sebkötözésre vagy rögzítésre utal.
Szófaj
főnév
Szinonimák
kötés, fásli, pólya, tapasz
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A bokámra szoros bandázst tekertem, hogy stabilabb legyen és elkerüljem a sérülést edzés közben.
– A boxolók gyakran viselnek bandázst a kezükön, hogy megvédjék az ízületeiket az ütésektől.
– A túrázás során a hátizsákomban mindig tartok egy rugalmas bandázst, arra az esetre, ha valaki megsérülne.