Az "aktinidák" kifejezés az aktinidák elemei csoportjára utal, amelyek a periódusos rendszerben az f-blokk elemeinek egy része. Más néven aktinoidák, ezek az elemek a 89-es rendszámú aktíniummal kezdődnek és a 103-as rendszámú laurenciummal végződnek. Az aktinidák híresek radioaktivitásukról, és számos elemük fontos szerepet játszik a nukleáris energia előállításában és a nukleáris fegyverek gyártásában. Az alábbi példák az aktinidák csoportjába tartozó elemeket mutatják be:
- Aktínium (Ac): Az első az aktinidák sorában, 89-es rendszámú, és ezüstös fém, amelyet ritkán használnak.
- Tórium (Th): A 90-es rendszámú elem, amelyet nukleáris üzemanyagként kutatnak, potenciálisan nukleáris reaktorokban használható.
- Protaktínium (Pa): Egy ritka és rendkívül radioaktív elem, korlátozott ipari alkalmazásokkal.
- Urán (U): A legismertebb aktinida, amelyet széles körben használnak nukleáris üzemanyagként, különösen az atomerőművekben.
- Neptúnium (Np): Az uránbányászat mellékterméke, felhasználható plútonium előállítására.
- Plutónium (Pu): Fontos nukleáris üzemanyagként és a nukleáris fegyverek alapanyagaként.
- Amerícium (Am): Érzékelőkben, például füstérzékelőkben használják.
- Curium (Cm): Kutatási célokra és űrhozzáférési eszközök energiaforrásaként alkalmazzák.
- Berklícium (Bk) és Kalifornium (Cf): Főként tudományos kutatásokban használt elemek.
- Einsteinium (Es), Fermium (Fm), Mendelevium (Md), Nobélium (No), Laurencium (Lr): Ezek a későbbi aktinidák, amelyek elsősorban kutatási célokra készülnek és csak laboratóriumi körülmények között állíthatók elő.
