Agmatológia egy viszonylag ritkán használt kifejezés, ami a széteséssel, töredezéssel vagy darabolódással foglalkozik. Eredetileg a geológiában használatos, ahol a kőzetek mechanikai törése, illetve aprózódása kerül előtérbe. Az elnevezés a görög "agma" szóból származik, ami "törmeléket" vagy "darabokat" jelent, és a "-lógia" végződés pedig a "tanulmány" vagy "tudomány" jelentésű.
Az agmatológia nem csak a természetben keletkező törmelékek tanulmányozását, hanem akár a mesterségesen létrehozott anyagok aprózódásának megértését is magába foglalhatja. Bár nem széles körben alkalmazott, számos tudományágban fontos aspektus lehet.
Példák az agmatológia fogalomkörére:
- Kőzetek aprózódása: Hogyan és miért törnek össze a nagy sziklák kisebb darabokra az időjárás hatására?
- Építőanyagok tanulmányozása: Hogyan bomlanak le az építőanyagok, mint például a beton vagy tégla, az idő során?
- Földcsuszamlások vizsgálata: Milyen tényezők járulnak hozzá a földcsuszamlás okozta darabolódása?
- Történelmi épületek restaurálása: Hogyan lehet elkerülni az eredeti szerkezetek töredezését a restauráció során?
- Bányászati törmelékek kezelése: A bányaművelés során keletkezett törmelékanyagok hosszú távú hatásai és kezelése.
