Az "advocatus Dei" kifejezés latin eredetű, és jelentése "Isten ügyvédje" vagy "Isten védelmezője". Ez egy hagyományos terminológia a katolikus egyházban, amely a szentté avatási eljárás során használt pozícióra utal. Az "advocatus Dei" az a személy, aki a jelölt erényeit, szentségét és érdemeit védi és támogatja a hivatalos eljárás során. Ez része a kanonizációs folyamatnak, ahol az "advocatus Dei" gyakran a "devil’s advocate"-hoz, azaz az "ördög ügyvédjéhez" képest kerül említésre, aki a jelölt hibáira és érdemtelenségeire koncentrál.
Példák:
- Kanoni folyamat: Az "advocatus Dei" az illető élete és cselekedetei mellett érvel, hogy elnyerje a hivatalos elismerést.
- Védelmezés: Az "advocatus Dei" mindent megtesz, hogy bemutassa a jelölt szent életét és minden olyan eseményt, ami a szentté avatást indokolja.
- Történelmi Szerep: Hagyományosan az "advocatus Dei" szerepe arra irányult, hogy az egyház megbizonyosodjon a szentté avatási igény hitelességéről.
Ez a szerepkör fontos az egyház számára, hogy biztosítva legyen a szentté avatási folyamat becsületessége és pontossága.
