Az „exilium” latin eredetű szó, amelynek jelentése „száműzetés”. Ezt a kifejezést legtöbbször valaki vagy valami kényszerű eltávolítására, politikai vagy büntetőjogi intézkedések eredményeként való távolmaradására használják. Száműzetésben élő személy nem léphetne az adott területre, vagy saját döntése alapján marad távol, hogy elkerülje a büntetést vagy kellemetlenséget.
Példák az „exilium” használatára:
- Politikai okokból való száműzetés: Egy politikai vezetőt száműznek szülőhazájából, mert nem értett egyet a kormány politikájával.
- Önkéntes száműzetés: Egy író úgy dönt, hogy egy távoli országban él, hogy elkerülje a cenzúrát és szabadon alkothasson.
- Büntetőjogi száműzetés: Egy bűncselekményt elkövető személyt távoli helyre száműznek, hogy ott töltse le a büntetését.
- Történelmi száműzetés: Olyan történelmi figurák, mint Napóleon Bonaparte, akit Szent Ilona szigetére száműztek.
A száműzetésnek többféle formája és oka lehet, de az közös bennük, hogy az egyén kénytelen távol maradni otthonától vagy országától.
