A "hipergol" kifejezés az űrhajózás és a rakétatechnológia területén használt meghajtóanyagot jelöl, amely olyan folyékony hajtóanyagok elegye, amelyek érintkezéskor spontán meggyulladnak külső gyújtóforrás nélkül. Ez a tulajdonság különösen hasznos, mert megbízhatóbbá és egyszerűbbé teszi a rakomány indítását és manőverezését az űrben vagy a légkörben. A hipergolikus üzemanyagok használata csökkenti a bonyolult gyújtórendszerek szükségességét.
Példák a hipergolikus hajtóanyagokra:
- Hidrazin és Nitrogén-tetroxid (N₂O₄): Az egyik leggyakoribb párosítás, amit műholdak és űrszondák pályakorrekciójához használnak.
- Monometil-hidrazin (MMH) és Dinitrogén-tetroxid: Ezt a kombinációt az Apollo holdmodul és több modern űrjármű számára is alkalmazták.
- Unsymmetrical Dimethylhydrazine (UDMH) és Nitrogén-tetroxid: Gyakran használják interkontinentális ballisztikus rakétákban.
A hipergolikus üzemanyagok praktikussága ellenére mérgezőek és veszélyesek, így speciális kezelési eljárások szükségesek hozzájuk.