A „rablóháború” kifejezés olyan háborús vagy fegyveres konfliktusokra utal, ahol az egyik fél célja elsősorban gazdasági, területi vagy egyéb anyagi javak megszerzése. Ezek a háborúk általában nem igazolt, nem nemzetvédelmi célok érdekében zajlanak, hanem egyes csoportok önös érdekeit szolgálják. A koncepció történelmi példák sorával alátámasztható, ahol a támadók rövid- vagy hosszútávú anyagi haszon érdekében indítottak agressziót más országok vagy területek ellen.
Példák rablóháborúra:
- Viking portyák: A középkori vikingek hajlamosak voltak más országokat, városokat támadni, hogy kirabolják őket, megszerezzék azok javait.
- A spanyol konkvisztádorok hódításai: A 16. században az amerikai kontinensen a spanyolok által végrehajtott katonai akciók, melyek során az arany és más gazdagság megszerzése volt a cél.
- A 2003-as iraki háború: Egyesek szerint az iraki háború olajforrások megszerzésére irányult.
- Japán hódítások Ázsiában a 20. században: Japán törekvései az 1930-as és 1940-es években, amelynek célja Ázsia természeti erőforrásainak megszerzése volt.
- A Nápolyi Királyság elleni francia hadjáratok: A 16. század elején, amely során a francia nemesség vagyont és befolyást kívánt szerezni Itália déli részén.
Ezek a példák szemléltetik, hogyan kapcsolódik a rablóháború definíciója a történelmi eseményekhez, ahol az agresszor célja az anyagi gyarapodás volt, még ha az emberi életekben is tett kárt.
