A "deduktív" szó a logikai gondolkodás egyik formájára utal, amely során az általános elvektől, törvényektől vagy premisszáktól jutunk el a konkrét következtetésekhez. Ez a módszer gyakran szigorú és strukturált, mivel közvetlen kapcsolatot alkot a kiindulási pontok és az ezekből levont következtetések között. Deduktív érvelésnél, ha a kiindulási premisszák igazak és a logikai levezetés hibátlan, akkor a következtetés is szükségszerűen igaz lesz.
A deduktív gondolkodás különösen fontos a természettudományokban, a matematikában és más olyan területeken, ahol az elméleti alapelvekből specifikus eredményeket kell levezetni.
Példák a deduktív érvelésre:
-
Általánosan ismert igazságok:
- Premissza 1: Minden ember halandó.
- Premissza 2: Szókratész ember.
- Következtetés: Szókratész halandó.
-
Matematikai levezetések:
- Premissza: Ha az összes szög derékszög, akkor a négyszög téglalap.
- Példa: Ha egy négyszög minden szöge derékszög, akkor az egy téglalap.
-
Természettudományos alkalmazás:
- Premissza: Minden vízmolekula két hidrogénatomot tartalmaz.
- Konkretizálás: Ez a vízmolekula két hidrogénatomot tartalmaz.
A deduktív logika erőssége, hogy biztos alapokon álló következtetésekhez vezethet, de gyenge pontja, ha a kiindulási premisszák helytelenek, akkor az eredmény is hibás lehet.