A „kontesztátor” olyan személyt jelöl, aki tiltakozik, vitatkozik vagy ellenáll valamilyen fennálló rendnek, normának vagy hatalomnak. Gyakran kritikus és reformpárti szemléletű.
kontesztátor eredete
A „kontesztátor” a latin „contestator” szóból ered, amely a „contestari” igéből származik, jelentése „tanúsít” vagy „bizonyít”.
Szófaj
Főnév.
Szinonimák
Nincs ismert szinonima
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A kontesztátorok sokszor kihívást jelentenek a vezetőség számára, mivel gyakran megkérdőjelezik a döntéseket.
– A diákok között is akadt néhány kontesztátor, akik hangot adtak nemtetszésüknek az új szabályzat miatt.
– A kontesztátorok jelenléte a vitafórumon felpezsdítette a beszélgetést és új perspektívákat hozott a felszínre.