Az impietás a vallás vagy istenek iránti tiszteletlenséget, istentelenséget vagy erkölcsi romlottságot jelenti. Gyakran a vallási normák megszegésére utal.
impietás eredete
Az „impietás” a latin „impius” szóból ered, amely „istentelen” vagy „tiszteletlen” jelentésű, az „in-” fosztóképző és „pius” szavak kombinációjaként.
Szófaj
Főnév
Szinonimák
Nincs ismert szinonima
Ellentéte
jámborság, vallásosság
Példamondatok
– A középkori krónikák gyakran említik az impietás eseteit, amikor egyes nemesek szembeszálltak az egyházi tekintéllyel.
– A faluban elterjedt az a pletyka, hogy a kovács impietása miatt sújtott le rá a balszerencse.
– Az impietás vádja miatt a filozófus kénytelen volt elhagyni szülővárosát, hogy elkerülje a büntetést.