A coronaria (magyarul: koszorúér) olyan artéria, amely a szívizom vér- és oxigénellátását biztosítja. A szó a latin corona (koszorú) szóból ered, utalva arra, hogy ezek az erek koszorúszerűen veszik körül a szívet. Az emberi szívnek két fő coronaria artériája van: a jobb koszorúér (arteria coronaria dextra) és a bal koszorúér (arteria coronaria sinistra). Ezek kisebb ágakra oszlanak, amelyek a szívizom minden részét ellátják vérrel.
A coronaria artériák működése alapvető fontosságú, mivel a szívizom – amely folyamatosan pumpálja a vért a test minden részébe – nagy mennyiségű oxigént és tápanyagot igényel. Ha ezek az artériák beszűkülnek vagy elzáródnak, az csökkenti a szív oxigénellátását, ami mellkasi fájdalmat (angina pectoris) vagy akár szívrohamot (miokardiális infarktust) is okozhat.
A coronaria betegségek (például az iszkémiás szívbetegség) a világ vezető halálokai közé tartoznak. Ezek fő kiváltó okai közé sorolható a magas vérnyomás, a dohányzás, a cukorbetegség, a mozgásszegény életmód és a magas koleszterinszint. A megelőzésben kulcsfontosságú a megfelelő életmód, a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás és a szűrővizsgálatok.
Gyakorlati példák:
- Orvosi jelentésben:
- „A bal coronaria főtörzsében jelentős szűkületet találtunk, ami sürgős beavatkozást igényel.”
- Betegellátás során:
- „A páciens coronaria bypass graft műtéten esett át, mert az elzáródás miatt súlyos anginás panaszai voltak.”
- Képalkotó diagnosztikában:
- „A coronaria CT angiográfia pontos képet ad az artériák állapotáról anélkül, hogy invazív beavatkozásra lenne szükség.”
- Egyszerűsített magyarázat laikusnak:
- „A szívnek saját vérellátó erei vannak, ezeket nevezzük koszorúereknek vagy coronariáknak. Ha ezek elzáródnak, az súlyos problémát okozhat.”
