A "fanerozoikum" a földtörténeti idő három nagy eonja közül a legutolsó, amely a kambrium időszak kezdetétől, mintegy 541 millió évvel ezelőttől napjainkig tart. A kifejezés a görög "phaneros" (látható) és "zoikos" (élettel kapcsolatos) szavakból ered, utalva arra a korszakra, amikor az élővilág fosszíliái már könnyen azonosíthatóak és bőségesen fellelhetőek a földtörténeti rétegekben. A fanerozoikum során alakult ki a Föld jelenlegi élővilágának nagy része, ideértve a dinoszauruszokat, a korai növényeket és az emlősöket is.
Példák a fanerozoikum nagyobb földtörténeti egységeire:
-
Paleozoikum (óidő)
- Kambrium: Az élet robbanásszerű fejlődése, sok új, összetett élőlénycsoport megjelenése.
- Ordovicium: Tengeri gerinctelenek, például trilobiták és brachiopodák elterjedése.
- Szilur: Az első szárazföldi növények megjelenése.
- Devon: A halak korszakának is nevezik, illetve az első kétéltűek felbukkanása.
- Karbon: Hatékony szárazföldi erdők fejlődése és a mai széntelepek kialakulása.
- Perm: A kontinensek egyesülésével a Pangea szuperkontinens létrejötte.
-
Mezozoikum (középidő)
- Triász: Dinoszauruszok és emlősök korai megjelenése.
- Jura: A dinoszauruszok uralma a Föld felszínén.
- Kréta: Virágos növények elterjedése és a dinoszauruszok kihalása.
-
Kainozoikum (újidő)
