A "bazilikális" szó a magyar nyelvben általában építészeti kifejezésként használatos, amely a "bazilika" szóból származik. A "bazilika" egy nagy, tágas, általában hosszanti tengelyű keresztény templomforma, jellegzetes hosszú hajóval és félköríves apszissal. A "bazilikális" jelző tehát a bazilikára jellemző építészeti stílusjegyekre utal.
Bazilikális jellemzők példái:
- Hosszház: A bazilikális épületek fő szerkezeti eleme, amely általában több hajóból áll.
- Keresztház: Az épület főtengelyére merőlegesen elhelyezkedő rész, amely a keresztény templomok egyik jellegzetessége.
- Apszis: Félköríves vagy sokszögű záródás a templom végén, általában az oltár elhelyezésére szolgál.
- Fénybeömlő felülvilágító ablakok: A középső hajó falába, a főhajó fölé helyezett ablakok, amelyek természetes fényt biztosítanak.
- Főhajó és oldalhajók elkülönítése: A bazilikális templomoknál többnyire oszlopok vagy pillérek választják el a főhajót az oldalhajóktól.
- Nagy belmagasság: Jellemzően a főhajó magassága van kiemelve, ami grandiózus térérzetet kelt.
Ezek a jellemzők nem csak a vallási, hanem bizonyos világi épületek tervezésében is megjelenhetnek a bazilikális stílus alkalmazásával.
