Az "affixum" kifejezés a nyelvtudományban olyan toldalékot jelöl, amelyet egy szóhoz adnak a nyelvtani vagy jelentésbeli módosítás érdekében. Magyarul leginkább a "toldalék" szó felel meg neki. Affixumok lehetnek prefixumok (előtagok), infixumok (belső toldalékok), szuffixumok (utótagok) és circumsumok (körülölelő toldalékok), de a magyar nyelv különösen gazdag a szuffixumok használatában.
Példák affixumokra:
-
Prefixum (előtag):
- "be-" mint "belép"
- "ki-" mint "kimegy"
-
Infixum (belső toldalék):
- A magyarban ritkább, de gondolhatunk arra, hogy az összetett szavaknál, mint pl. a "székláb", a "szék" és "láb" szavak összekapcsolásakor az "l" szinte belső toldalékként funkcionál.
-
Szuffixum (utótag):
- "-ság" mint "jóság"
- "-t" mint "futott"
-
Circumfixum (körülölelő toldalék):
- Bár a magyarban nem használatosak, más nyelvekben találkozhatunk velük. Például németben: "ge-…-t" mint "gemacht".
A magyar nyelvben a szuffixumok különösen jelentősek, hiszen segítségükkel tudunk igemódokat, igeneveket, birtokos személyjelet, többes számot és egyéb nyelvtani kategóriákat kifejezni.
