A „talajszerkezet” a talaj belső elrendezettségét, struktúráját jelenti. Fontos szerepe van a talaj víz- és levegőgazdálkodásában, mechanikai tulajdonságaiban, valamint a növények gyökérfejlődésében. A talajszerkezetet elsősorban a talajrészecskék (agyag, iszap, homok) kombinációja, kötődése és elrendeződése határozza meg, de a szerves anyagok jelenléte is befolyásolja. Egy jó szerkezetű talaj például szemcseközi járatokkal, pórusokkal rendelkezik, amelyek megkönnyítik a víz és a levegő mozgását, valamint a gyökerek terjedését.
Példák a talajszerkezet különféle formáira:
- Pórusos szerkezet: Ez a talajszerkezet általában laza, és kiváló víz- és levegőáteresztő képességgel rendelkezik.
- Morzsás szerkezet: Ebben az esetben kis, morzsaszerű aggregátumokat találunk, amelyek kedvezőek a növények számára, mivel megkönnyítik a gyökérfejlődést és a vízfelvételt.
- Rögös szerkezet: Nagy, összetömörödött darabok, amelyek rosszul áteresztőek, és meggátolhatják a víz és levegő áthaladását.
- Lemezes szerkezet: A talaj részecskék vízszintes rétegekbe rendeződnek, gyakran a talaj tömörítése vagy helytelen művelése miatt alakul ki.
- Oszlopos szerkezet: Oszlopszerű formák alakulnak ki, ami általában sós talajokra jellemző, és számos probléma forrása lehet.
- Tömődött szerkezet: A talaj tartósan összetömörödik, ezért nehezen szellőzik, és víz által alig járható.
A talajszerkezet javítása érdekében művelési technikák, szerves anyag hozzáadása és talajjavító intézkedések alkalmazhatók.
