A „stretching” kifejezés magyarul általában „nyújtás”-t jelent. Ez egy az izmok, ízületek és szalagok rugalmasságának növelését célzó tevékenység. A nyújtás célja a fizikai teljesítmény javítása, a sérülések megelőzése és a fáradt izmok regenerációja.
Az alábbi példák bemutatják a nyújtás különböző típusait és alkalmazásait:
- Statikus nyújtás: Az izmokat egy meghatározott pozícióban rögzítjük és tartjuk körülbelül 15-60 másodpercig. Példa: ülő terpesznyújtás, amikor az ember lábai kinyújtva, széttárva vannak, és előre hajol, hogy megérintse a lábujjait.
- Dinamikus nyújtás: Mozgással egybekötött nyújtás, amely javítja a mozgás hatékonyságát és előkészíti az izmokat az intenzívebb edzésre. Példa: láblendítések vagy karkörzések edzés előtt.
- PNF nyújtás (Proprioceptive Neuromuscular Facilitation): Haladó technika, amely az izom összehúzódásokra és ellazulásokra épül. Ez gyakran edző vagy partner segítségével történik. Példa: fenék nyújtás, amely során az edzett személy ellenállást fejt ki, mielőtt megengedné az izmok passzív nyújtását.
- Aktív nyújtás: Az izmokat magunk tartjuk egy pozícióban, más külső segítség nélkül. Példa: amikor a lábat magasra emeljük és egyensúlyozva tartjuk.
A nyújtás fontos része lehet a mindennapi fitness rutinoknak, segítve az egyensúly, az erő, és a rugalmasság fejlesztését.