A „sáfár” kifejezés egy gazdasági vagy vagyonkezelői szerepkört jelöl, aki megbízója javainak kezeléséért felelős. Történelmileg a sáfár olyan személy volt, aki a birtokok, erőforrások vagy pénzügyek igazgatásával foglalkozott, bizalmi pozíciót betöltve.
sáfár eredete
A „sáfár” szó a német „Schaffer” szóból származik, amely gazdatisztet vagy gondnokot jelent. A középkori Magyarországon a birtokok kezelőjére utalt.
Szófaj
Főnév.
Szinonimák
gondnok, vagyonkezelő
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A hajó sáfárja gondoskodott arról, hogy minden utas kényelmesen érezze magát az utazás alatt.
– A kastély sáfárja felelős volt a készletek nyilvántartásáért és a személyzet irányításáért.
– A nagyvállalat pénzügyi sáfárja ügyelt arra, hogy a költségvetés minden részlete pontosan legyen kezelve.