A „reluktáns” kifejezés vonakodó, kelletlen vagy ellenálló magatartást jelöl. Olyan helyzetekre utal, amikor valaki nem szívesen cselekszik, vagy nem szívesen vesz részt valamiben, gyakran belső vagy külső kényszer hatására.
reluktáns eredete
A „reluktáns” szó a latin „reluctari” igéből származik, amely ellenállást vagy vonakodást jelent. A szó később az angol „reluctant” formában terjedt el.
Szófaj
melléknév
Szinonimák
vonakodó, kelletlen, habozó, tétova, hezitáló
Ellentéte
lelkes, motivált
Példamondatok
– A diák reluktáns volt, amikor a tanár felkérte, hogy önként jelentkezzen a feladatra.
– Bár reluktáns volt eleinte, végül mégis elfogadta a meghívást a vacsorára.
– A menedzser reluktánsan, de beleegyezett a projekt újraindításába.